Nem gondoltam, hogy valaha pizsamában fogok színházi előadást nézni, ráadásul a kanapéról, de múlt szombaton ez az élmény is megvolt. És nem, nem tiszteletlenségből voltam pizsamában, színházba mindig kiöltözve megyek, de mivel otthonról néztem a darabot, kétséges volt, hogy a kétéves és a négyéves hogy bírja majd, hajlandóak lesznek-e az apukájukkal elaludni. Emiatt harci készültségben ültem 18.30-tól.

A kisgyerekes életemben a leginkább a színházat hiányoltam, szívesen néznék akár tévés közvetítéseket is, amíg a gyerekek elérnek abba a korba, hogy komolyabb logisztikai bravúr és gyomorgörcs nélkül indulhassak megnézni egy-egy előadást.

Különösen örültem, hogy a kedvenc darabomat, a Padlást közvetítették az eszínházon keresztül, nem volt kérdés, hogy veszünk jegyet és megkérem a férjem, hogy oldjuk meg a "kimenőmet". Többször is láttam már élőben a darabot, megvan a CD, a gyerekekkel is szoktuk hallgatni a dalokat, tervben volt, hogy az esküvőnkön a Csupa csoda Padlás szóljon, úgyhogy bíztam benne nagyon, nem lesz fennakadás az internetes közvetítéssel.

Még így, tévén keresztül is libabőrözős, sírós, végigéneklős (itt végre hangosabban énekelhettem, a színházban csak tátogok) volt, nagyon jó élmény volt. Érdekes volt így nézni a darabot, sok olyan részletet láttam, amit eddig nem vettem észre, mert egyszerűen nem arra néztem az adott pillanatban.  A szereposztásban sok új név volt számomra, sem a Kölyköt, sem Sünit, sem Barrabást nem hallottam és láttam még korábban. Hiányérzetem Mészáros Máté miatt volt, nekem ő a kedvencem Barrabásként, de összességében meg voltam elégedve az új gárdával is. Na jó, bevallom, Pápai Erika gyönyörűen csengő hangja is sokszor felcsendült a fejemben, a dalok automatikusan az ő hangján szólnak a fejemben. 

Én azt gondolom, hogy ez egy nagyon jó lehetőség, hogy olyan célközönséget is elérjenek, akinek a felutazás vagy a gyerekfelügyelet megoldása miatt évekig nem opció a színházbajárás. Szívesen néznék még így darabokat, bár az esti idősáv még mindig elég kritikus a kicsik altatása miatt. Nem gondolom, hogy az elektronikus közvetítés elszívná a színházi közönséget, és kiürülnének a kőszínházak, mivel én is úgy tervezem, hogy ha lesz rá újból lehetőség, akkor megyek élőben is megnézni darabokat. Viszont sok esetben "ott tudnék lenni" legalább a közvetítéssel, ha máshogy nem is tudnám megoldani. És igaz az is, amit írtak a Padlás végén: köszönik, hallják a tapsot. Hallhatták is, mert mi tapsoltunk, és szerintem mindenki más is így volt ezzel a darab végén, hiába volt üres a nézőtér. Mármint a kőszínházi, mert a virtuális eléggé teltházas volt. Olvastam, hogy sokan sajnos nem kapták meg a szükséges linket, hogy csatlakozhassanak. Bár bevallom, nem tudom, hogy ez milyen vásárlásoknál fordult elő, mennyire voltak last minute jegyvételek. Remélhetőleg a hibát kiküszöbölik a következő előadásig. 

Addig is tervezgetek, melyik darabot nézzem meg legközelebb.