5+1 kérdés, amitől az ikrek kifutnak a világból

Volt már szó a blogban arról érintőlegesen, hogy ikrek vagyunk és a blogot közösen írjuk. Igaz, megvan mind a kettőnknek a saját „szívügye” és témája, nem szólunk bele abba, mit ír a másik, de van pár olyan téma, ami mind a kettőnket érint és érdekel, így előfordul, hogy írunk közösen is bejegyzést.

Az egyik közös pont (és a legtöbb ikerpárral szintén közös) az ikerség témája, ezt egyikünk sem tudja megúszni, és bár már messzebbre sodort minket az élet egymástól és egészen naggyá kezd válni mindkettőnk oldalán azoknak az embereknek a száma, akik csak az egyikünket ismerik valahonnan, de azért mind a mai napig, ha együtt jelenünk meg valahol, elkerülhetetlenül kapunk mindig egy adag olyan kérdést, amit az elmúlt majdnem 3 évtized alatt már vagy milliószor hallottunk és aminek nem igazán látjuk az értelmét. Íme, a gyűjteményünk és alatta kettőnk véleménye, miért nem tudunk mit kezdeni a kérdéssel.

Egy kis használati útmutató ikerpárokhoz, akiken elsőre is látszik, hogy ikrek. Szerintem azok egyszerűbb helyzetben vannak, akikről a rokonságot sem feltételezik, bár, lehet, hogyha valahogy kiderül mégis a turpisság, akkor ők sem menekülnek.

Röviden magunkról: nem egypetéjű ikrek vagyunk, de elég nagymértékben hasonlítunk egymásra, a többség azt szokta hinni, hogy egypetéjű ikrek vagyunk. Mi egyébként tökéletesen meg tudjuk egymást különböztetni, akár élőben, akár fotókat visszanézve, azt az egyet elismerjük, hogy a telefonálóknak nehéz a dolguk, mert a hangunk nagyon hasonlít.

Na, de vágjunk bele a kérdésekbe.

1. Jé, ti tényleg ikrek vagytok? Mondjuk tökre ugyanúgy néztek ki VAGY nem is hasonlítotok pedig annyira…

Udvarias válasz kényszeredett mosoly mellett: Igen, tényleg.

„A” magzat fejben elhangzó válasza: Te tényleg komolyan gondoltad ezt a kérdést? Miért viccelnék azzal, hogy ikrek vagyunk, ha nem? Ha meg annyira egyértelmű a hasonlóságunk miatt, hogy ikrek vagyunk, akkor mire fel a hitetlenkedés? Aki szerint pedig a hasonlóság teszi az ikerséget, annak tudok ajánlani egy kis biosz ismétlést, mert ráfér.

Egyszer fültanúi voltunk az esetnek, mikor megállóban mögöttünk ment az izgatott párbeszéd, hogy vajon ikrek lehetünk-e vagy sem, végül elhangzott A döntő érv, nem lehetünk ikrek, mert nem egyforma a nadrágunk. Halkan jegyzem meg, ha ezen múlik, akkor eddig nagyon kevésszer voltunk ikrek.

„B” magzat fejben elhangzó válasza: Sosem fogom megérteni, ha valaki szerint nem hasonltunk, miért kérdezte meg, hogy ikrek vagyunk-e? Mindenkitől megkérdezi, aki másodmagával ácsorog valahol? Ha meg láthatóan olyan mértékben hasonlítunk, hogy feltételezi az ikerséget, erre irányuló kérdésére pedig pozitív választ kap, akkor miért kezd el hitetlenkedni? Fene se érti.

2. Milyen érzés ikernek lenni, biztosan nagyon jó, nem?

Ebben az esetben az udvarias válasz megegyezik a rövid, első gondolattal: nem tudjuk, milyen érzés nem ikernek lenni, mert ikernek születtünk, nincs másik testvérünk, és egykék sem voltunk.

„A” magzat további gondolatai: Azért nem értem ezt a kérdést, mert nem hallom, hogy feltennék ugyanezt „sima” testvéreknek vagy egykéknek is. Szerintem egyértelmű, hogy mindenkinek az a legtermészetesebb állapot, ahogyan felnőtt. Nyilván, sok egyke van, aki örült volna egy nagyobb/kisebb testvérnek, de azért elképzelni, hogy mennyire jó lenne egy olyan ideális játszótárs testvér, és a között, hogy ténylegesen milyen testvért kap az ember, azért ég és föld különbség tud lenni. Én alapvetően jól kijöttem B magzattal, talán 2-12 éves korunk között volt pár villongás, de nem volt vészes és felnőttként is jóban vagyunk. De nem tudom, ebben mennyire számít az, hogy egyidősek vagyunk, és vajon ugyanilyen lenne-e a kapcsolatunk, ha lenne köztünk 2-3-10 év korkülönbség, hogy az jobb/rosszabb lenne-e.

„B” magzat gondolatai: Rávágnám, hogy igen, ikernek lenni menő és klassz dolog. De igazából nem az ikerség miatt jó a kapcsolatunk, simán lehetnénk annyira különbözőek, hogy ennek ellenére nem jönnénk ki jól egymással. Nem minden ikerpár kapcsolata szoros. Szóval csak arra tudok válaszolni, hogy nekünk milyen a testvéri viszonyunk. Hogy ebben mennyi szerepe van az ikerségnek, nem tudom. De amikor sok ostoba kérdést kaptunk, és úgy bámultak a megállóban a hévre várva, mint a bazári majmokat, akkor nem éltem meg nagy örömként az ikerséget. Vagyis annak szemmel jól látható hozadékát.

3. Ti megérzitek mindig, hogy mit gondol a másik, igaz? Meg ha az egyikőtöknek fáj, akkor a másiknak, ugye?

Udvarias válasz: Nem.

„A” magzat és „B” magzat közös gondolata: Most ugyanazt a fájdalmat érezzük, amiért elhangzott ez a kérdés és ugyanazt gondoljuk a kérdezőről…

„A” magzat: Nem tudom, ki és miért gondolta azt először és terjesztette el szélesebb körben, hogy az ikrek telepaták lennének. Nem vagyunk azok, az, hogy félszavakból megértjük egymást, nem ugyanaz. És ugyanarról a filmről, szoborról, emberről nem csak ikreknek lehetnek azonos gondolatai.

„B” magzat: Biztos urban legend, de nem bír kikopni a fejekből. Amúgy hosszú házasságok és barátságok alatt az ember ugyanannyira együtt-gondolkodóvá válik a másikkal, mint mi ikrekként. Szóval ez nem a rokoni kapcsolat miatt van, hanem az együtt megélt élmények és hasonló gondolkodás az alapja. És nem, nem fájdul meg a lábujjam, ha A magzat belerúg a küszöbbe. Szerencsére.

4. Ugyanabba a fiúba voltatok szerelmesek mindig? Elmentek a másik helyett randira?

NEM. ???...NEM.

A magzat értetlenkedése: Itt nem annyira van udvarias válasz, mert annyira értelmezhetetlenül ostoba a kérdés. Nem tudom, miért gondolják azt sokan, hogy attól, hogy hasonlít a külsőnk, az ízlésünk is maximálisan megegyezik és ráadásul még ugyanabba leszünk mindig szerelmesek. Mondjuk nem tudom, mit gondol a kérdező, hogy ezt hogyan kivitelezhetnénk? Vagy édeshármasban élünk egy kommunában vagy soha egyikünknek sem lesz párja, mert nem tudunk dönteni? A másik helyett randizást szintén nem értem, nem szoktuk kipróbálni a másik pasiját, hogy a minőség-ellenőrzés után átadjuk testvérünknek, hogy nincs hiba, élhetnek ezek után boldogan együtt. Egyébként sem gondoltuk azt soha, hogy bárki megérdemelné azt, hogy becsapjuk valamelyik randin.

Ha elő is fordult az, hogy tetszett mindkettőnknek ugyanaz az ember, akkor sem mozdultunk rá mindketten.

B magzat értetlenkedése: Komolyan azt feltételezzük az ikrekről, hogy aljasak és gerinctelenek, akik életüket mások átverésével töltik? Lásd a következő kérdést is. Szerintem nem poén valakinek az érzéseivel játszani, így soha nem fordulna elő, hogy a másik helyett randizzunk. Nem volt olyan eset, hogy valaki mindkettőnknek nagyon tetszett volna, és komoly dilemma lett volna dönteni, hogy melyikünk engedje át a másiknak a lehetőséget. De mondjuk az igaz, hogy a Linkin Parkból Mike Shinoda volt mindkettőnk kedvence. Talán ez is megnyugtatja az ilyen kérdést feltevőket, és igazolja elképzeléseiket.

5. Tuti, hogy minden tanárt kijátszottatok és egymás helyett feleltetek, én biztosan ezt csináltam volna.

Ez már nem is kérdés, hanem kijelentés, és a reakciók alapján azt szűrtük le, hogy ezeket az embereket nem is lehet arról meggyőzni, hogy mi sosem csaltunk így, egyrészt mert nem okozott akkora nehézséget egyikünknek sem a tanulás, másrészt meg nem akartunk csalni.

Fogadjunk, hogy nem tette volna. Bár megjegyzem, volt olyan ikerpár osztálytásunk gimiben, akik megtették. Ez szerintem emberi kérdés, hogy kinek mennyire fér bele az életébe a hazudozás és átverés. Nem volt olyan matek vagy egyéb dolgozat, aminek az eredménye miatt ezt a kamuzást bevállaltam volna.

Érdekesség, hogy a matematika érettségit 2 külön teremben írtuk, egymástól függetlenül sikerült ugyanazt az egészen nyakatekert és helytelen gondolatmenetet végig vezetni mindkettőnknek. De nem, továbbra sem vagyunk telepaták!!

+1 Nem idegesítő, hogy mindenki ikres kérdéseket tesz fel?

DE!

„A” magzat: Főleg azért, mert a többséget nem érdekli a válasz, a fejében kialakított sztereotípiát csak megerősíteni akarja a válaszokkal, ha nem illik bele a képbe az, amit hall, akkor meg nem foglalkozik vele. A legtöbb esetben sajnos az van, hogy amint kiderül, hogy ikrek vagyunk, valahogy megszűnünk az emberek szemében önálló személyiségek lenni, azonnak összeforrunk Az Ikrekké. Nekem nincs mindig kedvem és erőm ahhoz, hogy nekiálljak bizonygatni, hogy különböző emberek, személyiségek vagyunk, érdemes megismerni mind a kettőnket.

 Kis színes a végére. A második terhességem utolsó vizsgálatára mindketten elmentünk, a tesóm vigyázott addig a nagyfiunkra. A doki odasúgta nekem, hogy nahát, nagyon hasonlítanak egymásra...mondtam, hogy talán mert ikrek vagyunk.