Az első részben szó volt a kapcsolattartás jogáról a szülés alatt, ami a kísérő igénybevételét foglalta magába. Ebben a részben röviden szó lesz a rooming-in rendszer és a szeparáció kérdésével.

Az egészségügyről szóló törvény egyértelműen a csecsemő anyánál történő elhelyezéséről szól. Ettől abban az esetben lehet eltérni, ha a szülő nő vagy az újszülött egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. Ebben az esetben azonban tekintettel kell lenni az egészségügyről szóló törvény azon rendelkezésére, amely alapján a beteg kiskorúnak joga van hozzá, hogy a szülő vagy törvényes képviselő, vagy a törvényes képviselő által kijelölt személy mellette tartózkodjon. Abban az esetben, ha komplikációmentes hüvelyi szülésre került sor, egyértelműen joga van az anyának és a csecsemőnek a közös elhelyezéshez, a rooming-in rendszerhez, amely biztosítja a nap 24 órájában az együttlétet. Ez a jog nem jelenti azt, hogy a szülő nő ne kérhetne segítséget a szakszemélyzettől, tehát joga van ahhoz is, hogy kérje a gyermek átmeneti elhelyezését a csecsemős nővéreknél. Ennek a jognak nem lehet elfogadható korlátozása az arra való hivatkozás, hogy az anya úgyis fáradt, had pihenjen az első x órában. Ha az anya ezt kéri, akkor joga van hozzá, hogy azonnal közös elhelyezést kapjanak a gyermekével.

Abban az esetben, ha nem hüvelyi szülésre, hanem császármetszésre került sor, speciális helyzet áll elő, hiszen a spinális érzéstelenítés mellékhatásaként az anya több órán át még mozgásában korlátozott, tehát egészségi állapota nem teszi lehetővé az önálló újszülött-ellátást. Ez azonban nem jelentheti a közös elhelyezés jogának abszolút kizárását és a csecsemő több órás szeparációját. A törvényben foglalt jog minél teljesebb biztosítása megoldható úgy is, ha az anya mellett biztonságban elhelyezik az újszülöttet, és ha észleli, hogy a gyermeknek szüksége van valamire, nővérhívő segítségével értesíti a szakszemélyzetet, akik segítenek a mellretételben vagy a pelenkázásban. Szintén jobb megoldás lehet, ha a mozgáskorlátozottság idejére külön helyiségben elhelyezett csecsemőt rendszeresen viszik az anyához, minden esetben kiviszik szoptatni a babát, ha igényli azt. 

Fontos tudni a téma kapcsán, hogy az alapvető jogok biztosa is foglalkozott a kérdéssel, és azt állapította meg, hogy a törvénnyel összhangban az a gyakorlat áll, amely nem engedi a szeparációt, hanem a 24 órás közös elhelyezést pártolja minden esetben, ahol nincs ezt kitáró egészségi állapot. Az alapvető jogok biztosa szerint sem üresíthető ki ez a jog arra hivatkozással, hogy a csecsemő sírása zavarhatja a szobatársakat vagy nagyobb terhet ró a kórházi személyzet tagjaira. Egyértelműen jogsértő az a gyakorlat, amely egészségügyi ok nélkül szeparálja a gyermeket az édesanyától. Az alapvető jogok biztosa is kiemelte, hogy minden esetben szükséges a jog minél teljesebb biztosítására törekedni, igaz ez akkor is, ha a rooming-in rendszer nem megoldható.

A saját példám szerencsére ebben az esetben is pozitív. A kórház rooming-in rendszert működtet, császáros anyukák esetén pedig az a gyakorlat, hogy az őrzőben is biztosítják a rendszeres szoptatást, kihozzák az anyukákhoz a babát, ha éhes, segítenek a mellretételben és a szoptatásban. A mobilizálást követően pedig a nap 24 órájában a babával lehetünk. Ugyanakkor lehetőség van ( például a zuhanyzás idejére) a csecsemősök gondjaira bízni a babát. 

Ennek tükrében nyugodtan kérjük a közös elhelyezést, mondjuk nemet az átmeneti szeparációra is, ha ez a választásunk (nyilván csak akkor, ha nincs kizáró ok). Emellett viszont ne féljünk segítséget kérni a személyzettől, hiszen nekik ez a feladatuk, hogy segítség a kórházi időszakban a csecsemő ellátását és gondozását.